2010. október 22., péntek
Versenyünkről szponzori szemmel
2010. október 16., szombat
Zalaparti Futóparty Félmaraton 2010-10-16
A legnagyobb előnye a pályának, hogy visszafelé kissé lejt, így egy nem ész nélkül megfutott első féltáv után lehet akár még gyorsulni is, mint az nekem tavaly és idén is összejött. De nézzük akkor hogyan.
Azt pontosan nem tudtam, hogy milyen időre lehetek képes jelenleg, mert mostanság vagy maratont, vagy 10 km terepet futottam, ám azt mertem remélni, hogy 1:21-et alapból is tudok, a verseny maga pedig még vehet le az időből néhány percet.
Ezúttal – tanulva a Güssing előtt elkövetett hibámból – komolyabban rápihentem, a héten már csak 40km-t futottam.
Sajnos több, velem közel azonos képességű futó ilyen-olyan okok miatt vagy nem, vagy csak más távon indult, így jól látszott hogy 1:20 körüli időt a mezőnyben csak ketten tudhatunk a vas megyei Fábrics Gáborral. Általában a Keszthelyi Kilométerekig bezárólag szoktam nyerni ellene, az őszi szezonban aztán fordul egyet a kocka – talán most nem, gondoltam.
A rajt után azonnal egymás mellé szegődtünk és kicsit a 10km-es élmezőny mögött haladtunk, egy – érzésre – jó tempóban. Mivel szokásomhoz híven csak ritkán néztem az időnket (féltávkor és 20.1km-nél), nem idegesített, hogy ez most akkor gyors vagy lassú. Hátha pont jó, ebben reménykedtem.
A visszafelé értelemszerűen nehezebben ment , de talán ezzel nem vagyok egyedül; ilyenkor hajlamos az ember azt hinni, hogy lassul is, pedig legtöbbször csak a fáradtság okoz ilyesfajta „hallucinációkat”. (Na jó, azért tudnék néhány példát hozni valódi behalásokra is saját keserű tapasztalataimból.)
Ám nekem az előttem haladó tempója is adott némi támpontot, egyszer 50, másszor 200m volt közöttünk, ki ahogy éppen „döglődött”, annak megfelelően:-) Nem éreztem „fal”-at, vagy lélekromboló fáradtságot, de a sebességemen nem tudtam volna jelentősebben változtatni, kivéve az utolsó kilométert, amit, tudva immár, hogy pontosan hogyan is állok, 3:33mal teljesítettem, de reális esélyem nem volt már megfogni az elsőt, így végül maradt 25mp különbség.
Illetéktelen a dobogón
Az 1:19:26-os időm éppen csak, hogy nem egyéni csúcs, ám annak mégis örülök, hogy úgy tűnik, jó formában tudom az ilyesfajta időket alacsonyabb létszámú versenyeken is, így talán egy népesebb mezőnyben még többre lehetek képes, bár ez csak feltételezés, így nem is látok rá semmiféle garanciát.
A szokásos 5.2 km-es résztávjaim (tempóval és pulzussal):
20:03 (3’51”; 166)
19:31 (3’45” ; 172)
19:16 (3’42” ; 171)
19:28 (3’44” ; 171)
Ha valakit érdekel a pulzus és sebesség görbém, akkor itt tekintheti meg.
(a jobb felső sarokban kell mérföldről metrikusra állítani)
Érdekesség még, hogy 4 perces tempónál lassabban a Garmin szerint nem futottam, kivéve az első 10 métert és a fordítót, ha ezt valaki nekem 2 éve, az első gyötrelmes félmaratonom után megjósolja (már nem azt, hogy a fordítónál le kell majd lassítanom), előbb megkapaszkodok valami szilárd dologba a stabilitásom megőrzése érdekében, majd hangosan a képébe röhögök:-)
Minden ZASZ-osnak gratulálok, különösen a PB-ket futóknak, a szervezői munkában részt vállalóknak, no és mindenki másnak, így persze a legyőzőmnek is.
2010. október 11., hétfő
"Dupla egyéni csúcs" a Graz Marathon-on
Beszámoló a Kis-Balaton körről
2010. október 9., szombat
Hosszúpereszteg 10.6km 2010-10-09
A bagodi saját versenyünk előtt találtam egy jól hangzó, családias hangulatú rendezvényt, ismeretlen pályával, ám lelkes szervezővel. Gondoltam, majd a Szajki tavak mentén vezetik el a futást, de valójában a 8-as főút ellentétes oldalán, hegyi pincék között került megrendezésre.
Mire odaértünk, már a rajtnál bandáztak szombathelyi barátaink, főleg gyorslábú futók, így már a mezőnnyel sem volt problémám.
Nekünk két, 5.3km-es kört kellett teljesítenünk, míg a rövid távúaknak (Asi indult tőlünk), micsoda meglepetés, csak egyet.
A pályáról: kb. 10%-ban haladt aszfalton, egyébként poros, földes, sáros, füves és kavicsos részek követték egymást. A kör első fele folyamatosan, ám nem túl intenzíven emelkedett, aztán jöhetett egy meredekebb, így rövidebb lefelé, majd egy kifejezetten sáros, pocsolya-kerülgetős rész, hogy aztán visszafussunk a faluba.
A rajt után öten haladtunk az élen, köztük egy kissrác is, majd olyan 3 km után ki is alakult a végső sorrend, csak a távolságok változtak a végéig. Az első kör vége felé az előttem haladó Fábrics Gabi elvétett egy elágazást, ekkor megálltam, majd a 40-50m-es különbség újbóli kialakulását is kivártam, nem éreztem volna fair-nek ennek következtében előnyre szert tenni. Noha ekkor a negyedik Nagy Gábor közeledett hozzánk, végül a szenzációs maratonjából még némileg regenerálódó futó nem ért be minket.
Úgy érzem – beleszámítva a terepviszonyokat is – viszonylag elfogadható tempót futottam. Régen indultam már ilyen rövid versenyen, jobban fekszik talán egy némileg hosszabb táv, de azért nem panaszkodom, hisz túlzottan nem pihentem rá.
A hivatalos időm 40:42 lett, ha leszámítom a bevárást, körülbelül 40:20 (3:48perc/km), a végére lassultam is, így a lemaradásom jó 100m lett a másodiktól, a győzelmet Garami Árpád szerezte meg 39 perc körüli idővel.
Évi első, Ági második helyet szerzett a hölgyek között, Asi (1 évvel fiatalabb volta miatt) kategória 6. lett, mindannyijuknak gratulálok.